A glozeli kövek becsült kora 15000 év! Amivel nem tud mit kezdeni a világ tudományos köre, mert azt nem szeretnék elismerni, hogy a Magyaroké az első írástudás, viszont abban az időben még nem létezett írás...
Ezért csak egy kis múzeumban porosodik az egyébként érdekes lelet.. 

A kavicson tökéletesen látszik a 15.000 évvel ezelőtti rovás irásunk, amelynek betői, jelei ugyancsak megtalálhatók az alábbi honfoglalás kori kereszten!

Az Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének a szélesebb nyilvánosság felé történő megnyitása kíván lenni. Be akarunk számolni az itt végzett munkáról, meg akarunk vitatni nyitott kérdéseket az előrelépés érdekében. A székely rovásírás eredetét kutatva ugyanis sok új felismerésre jutottunk a kutatótársakkal, amelyeket érdemes megbeszélni. Azt is tapasztaltuk, hogy nagyon sok segítséget kaphatunk a nyilvánosságtól. Így jutottunk például egy hun tárgyhoz, amelyiken székely betűs, magyar nyelvű rovásfelirat van.  Így kaptuk a most bemutatandó honfoglaláskori keresztet is, amelyiken szintén van egy magyar nyelvű rovásfelirat. Az akadémikus "tudomány" mindezekről még - tudtunkkal - semmit sem tud, vagy nem foglalkozik vele. Így találtunk egymásra és újabb segítőtársakra is, akik fordításokkal, nyomdai előkészítéssel és millió más módon segítettek nekünk, meg a tudományos kutatásnak. Illik valamit közreadni ezekből az eredményekből és érdemes a nyilvánosságnak ezt a formáját is kihasználni a továbblépés érdekében. A rovat címében megfogalmazott állítást is megvitathatjuk (a google-ba beütött "Az Éden írása" keresőszövegre megjelenik a tanulmány), de van ezer más írástörténeti tárgyú megbeszélnivalónk is. A rovatot rovó nyitja, de ezen a fedőnéven több munkatársunk is közreadhatja a véleményét.

"1961-ben Erdélyben, Tatárlakán, Nicolae Vlassza kolozsvári régész egy hamuval telt sírgödröt tárt fel, amelyben egy 40 év körüli ember összetört, megégett csontjaira, mellette pedig 26 agyagszoborra, két kőfigurára, egy tengeri kagylókból készült karperecre, egy égetett agyagból készített korongra és két téglalap alakú táblácskára bukkant. A csontok alapján a szénizotópos vizsgálat eredménye szerint a lelet 6-6500 éves." - olvashatjuk Friedrich Klára - Szakács Gábor: Kőbe vésték, fába rótták" cimű könyvében. ( Szakács Gábor kiadása, 2005) Az érdekes tanulmányból ezúttal grafológus kollegőnk szedett össze számunkra egy kis részletet.
 

A korongon írás és képírás, az egyik táblácskán csak képírás van, ezek a felső harmaduknál át vannak fúrva. A másik táblácskán két kecskének tűnő állat és egy növény képe látható. A korongon és a képírásos táblácskán lévő jelek 1000-1500 évvel idősebbek a sumér képírás első emlékeinél, valamint helyi, tatárlakai agyagból készültek. E száraz, tényszerű adatok alapján különböző következtetésre jutottak a kutatók. Mindenesetre nézzük meg a Tatárlaka-i leletek írás jeleit,

majsd tekintsük meg Badiny Jós Ferenc sumerológus professzor táblázatát a Dzsemdet-Naszr és Uruk néven ismert sumir kultúrkörök írásának néhány jele látható. A Tatárlaka-i  korongon protosumir képírású fogalomjegyek láthatók, szögezi le Dr.Hans E.Suess. Varga Géza is összehasonlító táblázatot készített a Bronzkori magyar írásbeliség című kötetében:

Kik voltak Tatárlaka ősi lakói, akik i.e.5.évezredben sumérul írtak, amikor Sumér még nem is létezett?

Felső sorban a 6 ezer évvel ezelőtti "Sumér írás",  alatta a még ma is használt székely rovásírás !

Egészen különböző kultúrák: sumér, mezopotámiai, székely-magyar írása különös hasonlatossága nagyon is feltűnő. Más, egymástól nagyon nagy távolságra levő területeken is feltűnnek a rovásírás jelei.
Tegyük hozzá, hogy ekkor még nem épültek piramisok Egyiptomban, Sumér még nem létezett. Miért hasonlítanak olyan nagyon az ősi írások? Közös ősök tudása miatt? Kereskedők, vándor törzsek, vagy mások terjesztették ugyanazt a tudást? Vagy ugyanazon érzések, környezeti hasonlóságok, hasonló észlelések ugyanazt a képet indukálták az őskor lakóinak?
Talán sohasem derül ki, mi, vagy milyen igazságokat rejtett el az idő a szemünk elől. 

Sok kérdés merül fel!

Köztük:

- A Magyar volt az első írástudó nép?

- Mikor is volt a honfoglalás?

- Kik és kinek az érdekében hamisítják a Magyar történelmet?

- Hogy is volt Széchenyi és a Tudományos Akadémia nézet kükömbözősége?

- Miért retteg a világ a Magyarok nemzeti öntudatától?

Forrás: Friedrich Klára - Szakács Gábor: Kőve vésték, fába rótták című könyv, Megjelent 2005)

Érdemes figyelni arra a tényre, hogy már Kőrösi Csoma Sándor expedíciója során  Mongóliában "a székely rovásírásra emlékeztető sírfeliratokat" talált. A baskírok, a kazáni tatárok, a közép-ázsiai karakalpakok, a kaukázusi balkárok, krími tatárok eredethagyományai a mai napig szívósan őrzik, hogy egyes nemzetségeik szoros kapcsolatban állnak a magyarsággal.

Ezen mondák sok hasonlatosságot mutatnak a legrégibb magyar mondakinccsel. Közös elemük, hogy mindannyian megemlítik, hogy valamikor régen a nyugatra költözött "madjarok" vagy "madijarok" népének baskír földön maradt törzseitől származnak. Több török népcsoport, mint például az özbegek, a kirgizek, a türkmenek, az anatóliai törökök stb. a magyarokat testvéreiknek tartják, illetőleg legközelebbi rokonaik közé számítják. 5 évvel ezelőtt a Törökország területén fekvő Anatóliai Kekovában beszélgettem egy 90 éves Török emberrel, aki ugyan kézzel lábbal, de Magyar nyelven mondta el, hogy a Török és a Magyar ember testvér, egy vérből, egy őstól valók, akik birodalmukban látták mindkét óceán partját!